Tarlókezelés emBIO-val
Az aratási munkálatok befejezése után nagyon nagy mennyiségű szervesanyag marad vissza a mezőgazdasági területeken, melynek hasznosítása ma még nem teljesen megoldott.
A tarlóégetések tiltásával az egyetlen a növénymaradványok talajba forgatása, amit sajnos nagyon sokáig nem végeztek el. A tarlóégetés egyszerű, ám mégis nagy károkat okozó folyamat, nem csak a levegőt szennyezi jelentősen, de elpusztítja a talajban és talajfelszínen lévő élőlényeket, a talajfelszín közelében lévő mikrobákat, ráadásul 2011 óta tilos! Mindezek mellett igen nagy mennyiségű hasznosítható, a körforgásba visszajuttatható szervesanyag veszteséget okozott.
Eddig a le nem bomló növényi maradványok igen nagy problémát jelentettek a talajmunkák elvégzésekor. A talajba forgatott még le nem bomló növényi maradványok akadályozzák a talajmunkákat, vetési munkálatokat.
A szármaradványok lebontási ideje kezelés nélkül lényegesen hosszabb ideig tart. Ennek több oka is van: a talajban jelenlévő mikroba fajok, a lebontási folyamatokhoz szükséges nitrogén mennyisége. Ugyanis a szármaradványok lebontását végző baktériumok élettevékenységeihez nitrogénre van szükség.
A beforgatott növényi maradványok szén:nitrogén aránya nem megfelelő a lebontáshoz, így ha nem végezzük el a tarlókezelést a folyamat során a baktériumok a talajból vonják ki a nitrogént.
Így kialakul a pentozán hatás. Ha a növényi maradványokat a talajba forgatás előtt lepermetezzük emBIO-val, akkor 60 nap alatt lebomlanak a szerves anyagok.
A nitrogénmegkötő baktériumok a levegő nitrogén tartalmát megkötik, így nem csak a lebontási folyamatokat segíti elő, de a talaj nitrogéntartalmát is jelentősen növeli. A légkör alkotóelemei közül a nitrogén található meg a legnagyobb mennyiségben (78%). Hektáronként évente 70 kg nitrogént kötnek meg a baktériumok, így jelentősen csökkenthető a kijuttatandó tápanyagok mennyisége.
A nagy mennyiségben kijuttatott műtrágyák jelentősen terhelik a környezetet. A természetes vizekbe bekerülve jelentős vízminőség romlást eredményez, az eutrofizáció kialakulásáért is nagymértékben felelős.
A hosszú távú, nagy mennyiségű műtrágya használata a talajok szerkezetének, minőségének romlását is eredményezheti.
A szerves anyagok visszajuttatása nagyon fontos, nem csak a tápanyag visszapótlás miatt, de a talaj szerkezetére is hatással van. A szerves anyagok hiánya a talaj szerkezetének, vízmegtartó képességének leromlásához vezet.
Egyre nagyobb területeket érint a talaj szerkezetének leromlása, a rossz időben, nem megfelelően elvégzett talajmunkák, a túlzott műtrágya használat kihat a növénytermesztés sikerességére is.
A talajok humusztartalma a pufferképességet is jelentősen befolyásolja. Talajok pufferképességének azt a tulajdonságot nevezzük, amely során a külső hatásokat, szennyezéseket a talaj tompítani képes.
A tarlókezeléssel egy menetben elvégezzük a talajoltást is. Lehetőleg minél kisebb méretűre zúzzuk össze a növényi maradványokat. A kezelés elvégzése után minél hamarabb (lehetőség szerint közvetlen a kipermetezést követően), de legkésőbb 1-2 napon belül dolgozzuk be a szármaradványokat a talajba.
A kezeléshez javasolt emBIO mennyiség 20 liter hektáronként, 300 liter vízzel kijuttatva. A kijuttatást lehetőleg az esti órákra időzítsük.
