Jó szomszéd, rossz szomszéd - útmutató növénytársítások és vetésváltások kialakításához a kiskertünkben
Kertészként gyakran esünk abba a hibába, hogy egy-egy növény ültetésénél csak az adott növényfajra gondolunk és a teljes neki szánt területen nem is tervezünk egy időben más növényeket odaültetni, sőt tüzzel-vassal próbáljuk megakadályozni, hogy más növények is megjelenjenek.
Pedig, ha jobban körbenézünk, akkor megfigyelhetjük, hogy a természetben nem léteznek olyan területek, ahol kizárólag csak egyfajta növényfaj nő. Mindig többféle növény található egymás mellett, melyek természetesen hatnak egymásra, mégis remekül érzik magukat, egészségesek és pompáznak. Egy erdei réten, vagy mezőn egy 1 m2 területen akár 30-40 különféle növényfajt is megszámolhatunk, mégsem mondhatnánk, hogy bármelyik is hiányt szenvedne valamiben.
Vegyes kultúrákkal mi is alkalmazhatjuk kertünkben az együtt fejlődés és növekedés elvét. Ilyenkor hosszútávon élvezhetjük az ebből adódó előnyöket. Ügyes tervezéssel növényeink pozitív hatással lesznek egymás egészségére, ezáltal több termést várhatunk. Másik előnye a közös ültetésnek, hogy a rendelkezésünkre álló területet, ami a legtöbb kertészkedőnél a korlátozó tényező szokott lenni, sokkal hatékonyabban tudjuk kihasználni.
A vegyes kultúrás ágyásban különféle zöldség és fűszernövényeket termeszthetünk egyszerre, melyek érése, szedési ideje is eltér egymástól. Ily módon folyamatosan szedhető, különféle friss zöldség és fűszer fog rendelkezésünkre állni.
Amire figyelnünk kell a vegyes ültetésű ágyások tervezésénél, hogy mindig a különböző tápanyagigényű, sekélyen és mélyen gyökerező, valamint a megfelelő fényigényű növényeket ültessük egymás mellé. Ültetés előtt célszerű egy táblázatot, vagy rajzot készíteni, amiben rögzítjük az ültetési tervet. Így a következő évekre már lesz egy „szamárvezetőnk”, hiszen ugyan azok a kombinációk vetésforgó szerűen kerülhetnek a jövő évben a szomszédos ágyásokba.
Az ilyen ültetéssel elkerülhető, hogy az egyfajta növények ültetésénél jelentkező tápanyaghiányos állapot ne jöjjön létre, egy-egy adott növény számára nagymértékben szükséges tápanyag ne tudjon teljesen kifogyni a talajból.
Nagy tápanyag-szükségletű növények
Azok a növények, amelyeknek nagy tápanyagszükségletük van, nagyobb mértékben használják azt el a talajból. Ilyenek a nagy levéltömeget fejlesztő növények, mint a különféle saláták és káposztafélék, az uborka, a dinnyék, a burgonya, a különféle tökök, de ilyen a zeller, a rebarbara, a paradicsom és a cukkini is. Ezek a növények igénylik a szerves trágyázást, a sok tápanyagot tartalmazó gazdag talajt.
Kis tápanyag-szükségletű növények
A kis tápanyagigényű növények szegényebb talajt kívánnak, növekedésüket, általunk felhasznált részeik kifejlődését még gátolja is a túlzott trágyázás. E mellet a kártevőkkel és betegségekkel szemben is kevésbé lesznek ellenállóak, ha gazdag talajba kerülnek. Ide tartozik az összes zöldfűszer, a hagymafélék és a hüvelyesek, mint a borsó és a babfélék, melyek a gyökerükben élő nitrogénkötő baktériumok révén még segítik is a talaj nitrogéntartalmának növekedését.
Közepes tápanyag-szükségletű növények
A harmadik csoportot a kettő közötti, közepes tápanyagigényű növények alkotják, melyek mérsékelt tápanyag utánpótlást, kevesebb trágyázást igényelnek. Elsősorban a gyökérzöldségek sorolhatóak ide, mint a hónapos retek, a sárgarépa, a karalábé, a pasztinák, a cékla. Ide sorolható még többek között a fokhagyma, a paprika, a spenót és az édeskömény is.
A vetésforgót alkalmazva, ami alatt azt értjük, hogy ugyanabban az ágyásban minden évben más növényt termesztünk, a talaj tápanyagkészleteit maximálisan tudjuk kihasználni. Így megelőzhetjük a talaj kimerülését, valamint az adott növényre jellemző betegségek és kártevők elszaporodását. Általában 4 éves ciklusokat szoktak megadni a megfelelő körforgás kialakításához.
Javaslatunk a vegyes kultúrára
Az alábbi, több éves népi tapasztalattal, megfigyeléssel kialakított vegyes kultúrákat javasoljuk egy-egy ágyásba összeültetésre:
- 1-1 sor kelkáposzta, vagy lilakáposzta – karfiol, vagy kelbimbó
- zeller, karalábé és bokorbab váltakozva
- uborka, a sorok szélén saláta és karalábé
- sor hagyma és sárgarépa váltakozva
- 1-1 sor hónapos retek – korai burgonya – karalábé – korai burgonya – hónapos retek
- 2 sorban zöldborsó a szélein retekkel
- 3-4 sor cikória és hónapos retek váltakozva
- őszi saláta, őszi karfiol a széleken
- 1 sor feketegyökér és 2 sor póréhagyma váltakozva
- sor dughagyma – hónapos retek – uborka – hónapos retek – dughagyma
- 1-1 sor hónapos retek – fejes saláta – paradicsom – fejes saláta – hónapos retek
Megfigyeléseinket, tapasztalatainkat érdemes egy füzetecskében vezetni, ahol vázlatosan fel vannak tüntetve ágyásaink és az elvetett, elültetett növénytársulások. Így a következő években már felkészülten, saját megfigyeléseinket is felhasználva az adott ágyásban optimális eredményt adó vetésforgókat tudjuk alkalmazni.
