Védekezés liszteske ellen
Egyre gyakrabban megjelennek a kiskertekben is a fóliasátrak és üvegházak gyakori kártevői a liszteskék, más néven üvegházi molytetvek.
A liszteske körülbelül három milliméter nagyságú, repülésre képes kártékony faj, mely ellen különösen nehéz védekezni.
A liszteske kártétel könnyen beazonosítható, ha megfordítjuk a karalábé, karfiol, káposzta, paradicsom levelét és apró, fehér lepkék röppennek szét, akkor a növényeket a liszteske károsítja.
A liszetskék igen apró molylepkefélék. A nőstények a levél fonákjára rakják tojásaikat. Egy-egy nőstény 150-500 tojást is lerakhat. A tojások rendkívül ellenállóak a növényvédő szerekkel szemben. A tojásokból kikelt lárva a levél fonákján telepszik meg. Ez a pici lárva egy─két nap elteltével vedlik, elveszíti lábait és a pajzstetűhöz hasonlóan letelepedve él. További helyváltoztatásra képtelen. Ebben a fejlődési szakaszában napokig nem táplálkozik, és a növényvédő szerekkel szemben rendkívül ellenálló.
Igen szaporák, egy szezonban akár 10-20 nemzedék is születhet, ezért ha már nagyszámban megtelepedtek igen nehéz ellenük védekezni. Elsősorban az a fontos, hogy megakadályozd letelepedésüket.
Vegyszermentes védekezéshez több praktikát is kipróbálhatunk: ültethetünk ellene bársonyvirágot (büdöskét) és körömvirágot, melyek riasztóan hatnak a repülni képes liszteskékre. Szintén környezetbarát módszer, ha sárga ragacsos papírt akasztunk a növények közelébe és rendszeresen ellenőrizzük azokat. Ha tehetjük, akkor egy kemény, műanyag sárga lapot használjunk, vagy műanyag tasakba rakjunk egy sárga kartonlapot, kenjük be a műanyagot olajjal és függesszük ki a védendő növény köré. A liszteskét vonzza a sárga szin, rárepül és beleragad az olajba.
Az emBIO rendszeres, 2 hetenként ismétlődő 1%-os oldatát a növényekre permetezve megerősíthetjük a növényeket, azok ellenállóbbak és stressztűrőbbek lesznek, ezáltal a szúró-szívó kártevők okozta stresszt is könnyebben átvészelik. Ugyanakkor közvetlenül nem hat a kártevőkre (liszteskékre) azokat nem riasztja el és nem csökkenti a számukat.
Erre viszont a megfelelő természetes készítmény a fermentált csalánkivonat koncentrátum.
A csalánban termelődő csalánméreg és szerves savak erős hatást gyakorolnak a növényekre. A bennük lévő aktív összetevőket, mint például az acetil-kolint vagy a hisztamint, a liszteskék, pajzs- és levéltetvek nem tolerálják.
A csalánkivonat természetes úton támogatja a növények ellenálló képességét, megvastagítja a bőrszövetet, ezáltal az nehezebben átjárható a betegséget okozó gombáknak, valamint a szúró szívó kártevőknek.
Megelőzésképpen a Csalán kivonat koncentrátumot tavasztól őszig permetezzük növényeinkre 7 -14 napos gyakorisággal. Esős időjárási körülmények között, illetve erős rovarfertőzés esetén rövidebb időintervallumok ajánlottak. A legjobb hatást száraz növényekre permetezés esetén érhetjük el.
Alkalmazási mennyiség permetezéseknél: 0,5 – 2 % oldattal (1 liter vízhez 20 ml – egy kupak – csalánkivonat koncentrátumot adva). A kezelések során a levelek fonákját kell nagyon alaposan bepermetezni vele.
Sajnos a liszteskéktől nem tudunk egy-két permetezéssel megszabadulni. Kitartóan meg kell ismételni a védekezést.
