Szobanövények téli kezelése
Télen a szobanövények kezelése nagyobb odafigyelést és törődést igényel a részünkről. A természet normál esetben ilyenkor „alszik” és a lakásban tartott növények többsége is igazodik ehhez az életritmushoz. Azonban, míg a kinti növények jól érzékelik a téli pihenőidőszakot, amit a hőmérséklet és a fény együttes csökkenése jelez számukra, addig a lakásban ezekből a jelekből csak a fény csökkenése jelenik meg. Egy lakásban az átlagos hőmérséklet a késő tavaszi, nyár eleji kinti tartományba esik, míg a növények számára hasznosítható fény az ilyenkor szokásosnak csupán töredéke. A lakásban használt fényforrások fénytartományát a növények nem tudják hasznosítani. Még a legragyogóbb kivilágítás is olyan számukra, mintha a sötét szobában lennének. A szobában a meleg biztosítva van, ugyanakkor a fény kevés és az a kettősség megzavarja a növényeket, legyengülhetnek, fejlődésük abnormálissá válhat, könnyebben megbetegedhetnek.
Ugyanakkor olyan növényeink is vannak, melyeknél ez a virágzás időszaka, gondoljunk csak a mikulásvirágra, a karácsonyi kaktuszra, vagy akár orchideáink jó részére.
Vegyük sorra a téli időszak problémáinak fő forrásait, és hogy mit is tehetünk ellene:
A fényhiány ellen keressünk olyan helyet szobanövényeinknek, ahol a tél folyamán is a lehető legtöbb természetes fény éri őket. Helyezzük őket a déli fekvésű ablakok közelébe. Ezt különösen az olyan fényigényes növényeknél szükséges megtenni, mint az orchidea és más télen virágzó növények. A lakást is csak akkor sötétítsük be, amikor már kint egyébként is sötét lett, ne vonjuk meg az egyébként is kevéske külső világítást.
Ha a fényhiányban szenvedő növények levelei elkezdenek sárgulni, azt hihetjük, hogy kevés vizet kaptak. Ilyenkor gyakori hiba a szükségtelen túlöntözés, amivel a növény megpróbáltatásait csak fokozhatjuk.
A téli viszonyok között a növények növekedésének lassulásához a vízigényük is igazodik és jelentősen csökken. Egy növény vízigénye annál kisebb, minél rosszabb a fényellátottságuk és minél alacsonyabb hőmérsékleten vannak, mert ilyen körülmények között kevesebbet párologtatnak.
Ugyanakkor vigyázni kell, mert bár kevesebbet és ritkábban öntözünk, de a szobanövények földjének alsó rétege még kis időre sem száradhat ki teljesen. A porszáraz alsó talajréteg a hajszálgyökerek pusztulásához vezet. Mivel a vízigényben a növények igen nagy különbségeket mutatnak, ki kell tapasztalnunk, hogy melyik növényünk milyen öntözés mellett érzi magát a legjobban, vigyázva, hogy ne száradjanak ki és túl se öntözzük őket.
A modern fűtési rendszerek egyik nagy hátránya, hogy a lakás relatív páratartalma jelentős mértékben csökken, szárazzá válik annak levegője. Ez akár a növények elpusztulását is okozhatja. Szerencsére ez az egyik legkönnyebben orvosolható probléma: párásítással, a levelek rendszeres (hetente többszöri) spriccelésével megoldható egy kézi permetező segítségével.
A párásítás során viszont felléphetnek olyan problémák, hogy a nedves levélfelszín kedvez a gombás betegségek elszaporodásának. Ennek elkerülése érdekében használhatunk előre elkészített locsoló szereket, melyben aktív mikróbák segítségével ezek a betegségek kiszoríthatóak.
Több más bevált módszert is alkalmazhatunk a párásításra, mint a radiátorra tett párologtató, a növények cserepébe szórt és megnedvesített agyag-granulátum, vagy egy nagyobb tálcára szórt és meglocsolt murva, amire ráhelyezzük a kisebb cserepes növényeinket.
Vigyázni kell a téli szellőztetésekkel. A külső, hirtelen betörő hideg levegőtől a szoba hőmérsékletéhez szokott növények könnyel megfázhatnak. A szellőztetés télen is szükséges, mert az elhasználódott levegőt pótolni kell, de oda kell figyelni, hogy a növények ne legyenek a közvetlenül beáramló hideg levegő útjában. Ha nem akarjuk minden szellőztetés alkalmával átrendezni a lakást, jó megoldás, ha az érintett növényeket eltakarjuk egy kartonlappal, vagy egy könnyű ruhadarabbal takarjuk le őket. A megfázás tünetei a sárgulás és a száradás, ha ezeket a jeleket látjuk, jobban figyeljünk oda a növények védelmére.
A leveleken lerakodó por gyakrabban jelentkezhet, mert a száraz szobában jobban tud terjedni. Szintén a nedvesítéssel védekezhetünk ellene. Érdemes ezen felül növényeinket és leveleiket havonta egyszer egy tiszta nedves szivaccsal áttörölni, amelyiknél meg tudjuk oldani a kádba, mosogatóba helyezve alaposan lezuhanyozni.
Ajánlatos télre csökkenteni a tápoldat töménységét és a pótlás gyakoriságát, mivel a növények pihennek ebben az időszakban. Ez alól kivételt képeznek a télen virágzó növények, mint a ciklámen, a mikulásvirág, a karácsonyi kaktusz, az azálea, vagy az orchideák. Ezeket a növényeket ugyanúgy kéthetente érdemes tápoldatos vízzel meglocsolni. Az öntözéshez használt kemény víz lágyításáról sem szabad elfeledkezni, melyhez jó a literenként pár csepp mennyiségben adagolt citromlé, de kiváló megoldás a savas kémhatást biztosító emBIO oldat is.
A fentiekben általánosságban beszéltünk a szobanövények téli igényeiről. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy minden növénynek megfelelő egységes kezelés nem létezik. Azt kell igazából megértenünk, hogy az otthonunkat díszítő növények télen többféle kihívással és nehézséggel néznek szembe és elvárják segítségünket. Ezért érdemes áttanulmányoznunk egyenként is növényeinket és pontos igényeiket, amire számos szakkönyv és internetes forrás áll már rendelkezésünkre.
