Csüngő fák
Különleges látványhatást adhatunk kertünknek, ha csüngő habitusú díszfák ültetésével.
A csüngő fák, más néven szomorú fák, a lombhullató díszfák egy különleges csoportja.
Az ilyen fák dús lombozatúak, lefelé ívelő hajtásaikkal viszonylag nagy területet foglalnak el. Mivel az átlagos fáknál sokkal esztétikusabbak, mind a melankolikusabb, mind pedig a játékos, bohém hangulatú kertek remek kellékei, a figyelem felkeltői lehetnek.
Nem csak a szemünket vonzza a látványuk, de a csüngő díszfák a gyerekek számára is ellenállhatatlan vonzerőt jelentenek. Izgalmas külsejükkel árnyékos, rejtélyes sátrukkal menedéket, kuckót biztosítanak a kalandokra mindig kész kis felfedezőknek. A felnőttekre pedig összetett atmoszférájukkal, a megszokottól eltérő, inspiráló küllemükkel lehetnek hatással.
A csüngő habitusú fák felhasználásáról elmondható, hogy többségük nagyobb területen, tágasabb, nyitottabb kertekben érvényesül igazán. Ugyanakkor remek szoliter növényei lehetnek társasházi kerteknek, vagy a beültetésre váró, szélesebb utcafronti földsávoknak.
A kert jól látható, kitüntetett pontjára ültetett dekoratív növényeket nevezzük „szoliternek”. Ezek a növények a kert primadonnái, akiket a kert gondozója különös figyelemben és bánásmódban részesít, mindig megcsodál és a látogatók szeme is elsőként akad meg rajtuk.
Ilyen lehet egy csüngő hajtású, „szomorú” nyírfa, eperfa, rózsafa, egy meredeken az ég felé törő rakétaboróka, egy oszlopnövekedésű, tarka levelű tiszafa, egy szépen virágzó liliomfa (Magnolia) vagy havasszépe (Rhododendron) stb. Ezek a növények akkor mutatnak a legjobban nyitott térben, ha körülöttük nincs más növény, csak a zöld pázsit ad hozzájuk illő hátteret, környezetet.
Ezt a többcélú felhasználás azzal magyarázható, hogy a csüngő ágú fák gyakorlatilag magas törzsre oltott kistermetű fák. Oltott díszfaként nem nőnek magasra, kifejlett magasságuk 3-5 méter közötti. Páratlan szoborszerű alakjukkal elsősorban díszítő funkciót töltenek be. Fajtái legfőképp lombjukkal díszítenek. Vannak olyan típusai is, melyek pazar virágzattal és terméssel is elkápráztatja a szemlélődőt.
A csüngő fákat szinte bármilyen talajba ültethetjük, ellenben a tápanyagban, öntözésben gazdag viszonyokra intenzívebb növekedéssel reagálnak. Teljesen télállóak, napos vagy félárnyékos helyen érzik a legjobban magukat.
A csüngő fák nagyon jól viselik a metszést, sőt igénylik is. Alkalmazzunk alapos metszést az első években, hogy minél dúsabb, tömörebb koronát fejlesszen.
A konténeres és földlabdás csüngő fákat csaknem egész évben ültethetjük, áprilistól novemberig a téli fagyok beálltáig. A földlabdás fák tavasszal és ősszel telepíthetők
A szoliter fákat fajtától függően 1-3 m-re, fasornál 1-2 métert tartsunk
Szakszerű ültetéssel megalapozhatjuk növényeink optimális fejlődését. Ebből adódóan szánjunk megfelelő időt és energiát az ültetésre, hiszen megtérül!
Első fontos lépés az ültető gödör elkészítése. Fordítsunk nagy gondot a gödör kialakítására, helytelen méretű gödör a növény végét is jelentheti. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a gyökérzet nagyságának. A gödör földjét forgassuk át párszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
Kerüljön néhány lapát tápanyag az ültető gödörbe, mely optimális talajéletet teremt a gyökérzetnek. Tápanyag gyanánt használjunk komposztált marhatrágyát vagy jó minőségű házi komposztot. Szórjunk rá kb. 10-20 cm vastag porhanyós földet, hogy ne érintkezzen közvetlen a gyökérzettel.
Jól iszapoljuk be az így kialakított réteget, amihez használjunk 3%-os emBIO oldatot (3 dl emBIO-t vízzel 10 literre egészítsük ki). Az emBIO-ban lévő hasznos mikroorganizmusok segítségével a fa gyökerei környezetében a talajéletet optimális szintre tudjuk hozni.
Következő lépésben helyezzük a fát az ültető gödörbe. Földlabdás növények telepítésénél a földlabdát borító kenderzsák a növényen hagyható, mivel talajban lebomló szerves anyagról van szó. A növény minden esetben a faiskolai magasságába kerüljön, ne mélyebbre.
Töltsük vissza a földet talajszintig, és tömörítsük a növény körül, hogy ne maradjon levegős a talaj a gyökérzet körül. Ha lehet, vízzel együtt végezzük a műveletet, ami segíti a tömörítést, ezzel együtt iszapoljuk.
A fiatal fákat minden esetben karózzuk ki, míg meg nem erősödik a törzsük.
A precíz ültetés utáni következő fontos teendő a rendszeres és bőséges öntözés. A begyökerezési folyamat 1-2 év alatt történik meg, így addig folyamatosan öntöznünk kell az optimális fejlődés érdekében.
Tavaszi, nyári hónapokban intenzíven, akár naponta, 2-3 naponta, őszi ültetésnél 3-4 naponta, hetente igénylik a növények az öntözést. Folyamatos esőzések alkalmával kell csak szünetet tartanunk.
Nyári időszakban történő telepítésnél napi szinten öntözzük az elültetett növényt, főként laza, homokos talaj esetén. A locsolás ideje mindig kora reggel vagy késő este legyen.
Csapadékszegény télen, enyhe időben locsoljuk meg a töveket, mert sok esetben nem kifagynak, hanem kiszáradnak.
A csüngő fáknak rendszeres tápanyag-ellátásra van szükségük ahhoz, hogy folyamatosan pompázzanak, díszítsenek.
Kifejezetten eredményes a vegetatív időszakban 2 hetente kijuttatott 2 %-os emBIO oldat (2 dl emBIO-t vízzel 10 literre egészítsük ki) és ebben elkever Hajtika nevezetű zeolitos locsolóvíz adalék, melyből 30-50 grammot keverhetünk az elkészített 10 liter emBIO oldathoz. A zeolit biztosítja a növény számára a létfontosságú mikroelemek nagy részét, míg az emBIO-ban lévő effektív mikroorganizmusok a levelek és környezetük megfelelő mikrobiális környezetének kialakításán túl a tápanyag hasznosulást is segítik.
A lombozaton keresztül felvett tápelemek pótolják azt a tápanyaghiányt, melyet a gyökerek nem tudnak felvenni a talajból, és elősegítik a gyökérnövekedést is.
A tápanyag-utánpótlás különösen fontos a konténeres fákra, mivel a kisebb földközeget hamarabb kiélik.
Fontos megállapítanunk, hogy egy megfelelő termőhelyen élő, gondosan öntözött, kedvező mértékben trágyázott, tápanyagozott növény sokkal ellenállóbb a betegségekkel szemben.
A csüngő fák nem maradnak adósaink, a törődést hosszú távon meg fogják hálálni!
